2010. május 23. - Siófok: leszakadt a meder, megsérült a bicikliút

Forrás: Népszabadság, MTI

Leszakadt a Sió burkolt medre Siófok belterületénél, emiatt le kellett zárni a mellette haladó biciklisutat, mert az 152 méter hosszan megrepedt, és több mint 60 méteren leomlott. Erről tájékoztatta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének ügyletese vasárnap az MTI-t. Sziszenstein Ferenc elmondta, hogy az elmúlt napok viharai és extrém csapadékviszonyai miatt annyira elvizesedett a talaj a Sió-csatorna környezetében, hogy megcsúszott a mederburkolat. A talajmozgás a Sióval párhuzamosan haladó kerékpárút burkolatát is hosszan megrepesztette, egy része pedig leomlott. Mivel további omlás veszélye is fennáll, az útszakaszt lezárták a biciklis és gyalogos forgalom elől. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Balaton vízállása vasárnap 118 centiméter volt, ami meghaladja a szabályozási szintet, ezért továbbra is folyamatos a vízeresztés a Sión. Az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt így is 1 centimétert emelkedett a Balaton vízszintje.

2007. március 24. - Felújították a Sió-zsilipet

Forrás: Népszabadság

Jövő héten üzembe lehet helyezni a Sió-zsilipet - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter tegnap Siófokon, a zsilip felújított táblájának visszaemelése kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Ez megnyugtató lehet a mélyebben fekvő, dél-nyugat balatoni települések számára, ahol már több napja aggódnak a tó szabályozási tartományát meghaladó, 113 centiméteres vízállás miatt. Ugyanis egy erősebb északi szél ilyenkor már komolyabb kiöntéseket okozhat. A kézi vezérlésű zsilip rekonstrukciója harminc évet váratott magára. A mostani, mintegy húszmillió forintos felújítás csak a kezdetnek tekinthető, a további, hajózsilipet is érintő rekonstrukció egymilliárd forintba kerülne, de egyelőre kérdéses, hogy mikor lesz erre keret - derült ki a tájékoztatóból. [...]

2006. augusztus 18. - Átadták a Sió-parti kerékpárutat

Forrás: Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda (www.balaton-tourism.hu)

Száznegyvenmillió forintba került a Siófokról induló és 12 kilométeren át három közeli falut, Balatonszabadit, Ádándot és Siójutot érintő kerékpárút, amelyet a környékbeliek és más vállalkozó kedvűek avathattak fel kerékpárjaikkal a napokban. A Sió-csatorna mentén befejezett útépítés költségeit kilencven százalékban az Európai Unió támogatta, a beruházás az Orpheusz-program része. A Sió-csatornával más tervek is vannak: négy zsilip megépítésével annak rehabilitációját is szeretnék megvalósítani.

2005. szeptember 3. - Újra nyitva a Sió-csatorna

Forrás: FigyelőNet

Öt és fél év után csütörtökön ismét megnyitották a Sió-csatorna zsilipét. A döntést a magas vízszint indokolta, így ugyanis kényelmesen el tudják végezni a csatornán a karbantartási munkálatokat, és fel tudnak készülni egy esetleges nagyobb esőzésre is. A Fidesz szakembere azonban ellenzi a döntést és ingatlanspekulációt sejt a háttérben.
A csapadékszegény időjárásra és az alacsony vízszintre való tekintettel a vízügyi szakemberek 2000. áprilisában zárták le a siófoki zsilipet. A zsilip közel öt és féléves zárva tartása rekordnak számítnak a tó történetében, az elmúlt évszázadban tizenegy hónapnál tovább ugyanis soha nem szünetelt a leeresztés. A vízügyi szakemberek a Balaton kívánatos vízszintjét 70 és 110 centiméter között, egy az évszakokkal változó sávban határozták meg. Ez azt jelenti, hogy ha a víz magassága eléri az adott időszakon belül a meghatározott maximális vízszintet, a fölösleget a part menti üdülők s egyéb építmények megvédése érdekében leeresztik a Sión. 2000 – 2004 között a vízszint többnyire a szabályozási sáv alsó határát sem érte el. Bár a rendkívül alacsony vízszint a tó életében nem számított kivételes esetnek, a Balaton természetes vízkészletének változása szélsőséges rekordot döntött. A természetes vízkészlet-változás a tó felületére hulló csapadék és a tóhoz történő hozzáfolyás összegéből levont párolgás adja. A feljegyzések szerint korábban két csapadék nélküli év után a harmadikban mindig megjöttek a tavat feltöltő esők, most azonban négy aszályos év köszöntött a magyar tengerre. A Balaton vízszintje szemszögéből az idei időjárásra nem lehet panasz: gátolta a párolgást a felhős, borús idő, a vízszint pedig az átlagon felüli csapadékmennyiség következtében néhány hete átlépte a szabályozási sáv felső határát.

Nem lecsapolás, csak karbantartás
„A tó vízszintje jelenleg 108 centiméteren áll Siófoknál, ami 13 centiméterrel magasabb a szokásos szintnél. Ráadásul – nem meglepő módon – ősszel gyakran esik, az Országos Meteorológiai Szolgálat véleménye szerint idén átlagos csapadékmennyiségre számíthatunk. Így a Balaton szintje akár 40-45 centiméterrel is túllépheti az értéket" – mondta Persányi Miklós a FigyelőNetnek. A környezetvédelmi miniszter hozzátette, a Balaton már a jelenlegi vízmagasság esetén is – az időjárás váratlan szélsőségesre fordulása esetén – elönthet pár déli parti települést, jelentős károkat okozva. Különösen Fonyód, Balatonfenyves, Balatonboglár és Máriafürdő veszélyeztetett. „Csak 15 százalékkal nyitottuk meg a zsilipet, ezzel a vízleeresztéssel a Sió-csatorna állapotát szeretnénk tesztelni. A zsilip a tervek szerint két hétig maradna nyitva. Vízszintben egyébként ennek semmilyen hatása nem lesz a Balatonra, hiszen a Zala pótolja a hiányzó vízmennyiséget" – hangsúlyozta Persányi Miklós. A miniszter elmondta, a Sió-csatorna öt éve nem volt kinyitva, ezért a magas vízszintet kihasználva megejtik a karbantartási munkálatokat. „Ez egy előzetes lépés, hogyha ősszel nagyobb mennyiségű csapadék esne, biztonságosan meg lehessen nyitni a zsilipet" – összegezte Persányi Miklós. A meteorológiai helyzet és a tó vízállásának függvényében egyébként a miniszter dönt majd a további vízszintcsökkentés szükségességéről és mértékéről.

Spekuláció miatt veszélyeztetik a Balatont?
Nem mindenki ért egyet a mostani lépéssel. A Fidesz környezetvédelmi szakértője szerint inkább örülni kéne a magas vízállásnak, nem pedig a lecsapolással veszélyeztetni a vízminőséget. „Az elmúlt években a globális klímaváltozás helyi lecsapódásaként egy rendkívül bizonytalan, zavart klimatikus rendszer jött létre. A nagy kipárolgás miatt a Balaton vízszintje drasztikusan lecsökkent, a sekély víz pedig hamarabb felmelegszik, ezzel együtt pedig kevesebb lesz benne az oxigén. A szerves tápanyagok, mint a foszfát vagy a nitrát bemosásával pedig olyan vízminőség alakulhat ki, amely algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet" – mondta Illés Zoltán a FigyelőNetnek. A Fidesz Zöld tagozatának alelnöke hozzátette, senki sem tudja megjósolni a tavaszi időjárást, senki sem tudhatja előre, mennyi csapadék lesz. „Örülni kéne a magas vízállásnak, és ha még több eső esik, akkor még mindig le lehet ereszteni a vízből. Nem lenne szabad veszélyeztetni, hogy ha nem esik csapadék, esetleg ismét csökkenjen a víz szintje" – véli a fideszes politikus. Illés Zoltán hangsúlyozta, semmi nem indokolja, hogy a jelenlegi vízszintből leengedjenek. „A döntést hátterében partikuláris érdekek vannak, például egy hajó felúsztatása, vagy ingatlanspekuláció a Balaton kontójára. Az előző kormányzatok sem véletlenül engedték le a vizet. Ha ugyanis a Balaton beljebb húzódik, még egy ingatlan vagy szállodasort fel lehet húzni a telekre" – véli az ellenzéki politikus. A FigyelőNet felvetésére, hogy a legutóbbi, 2000-es vízleeresztéskor éppen a Fidesz volt kormányon, Illés Zoltán úgy válaszolt, hogy akkor sem indokolta semmi a lecsapolást, és a heves tiltakozás miatt az akkori vezetés ismét le is zárta a zsilipet.

A miniszter cáfolja az állításokat
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter tételesen cáfolta Illés Zoltán állításait és ellenérveit. Véleménye szerint nem igaz az, hogy jó vízminőség csak magas vízállás esetén érhető el, az MTA kutatásai ezt nem igazolták. „Az sem igaz, hogy a leeresztések miatt nem tiszta a víz, ennek oka ugyanis a szennyezés. Ha sok csapadék hullik hirtelen, és a Sió nem viszi el a vizet, az valóban komoly gondokat és károkat okozhat. Késő akkor gondolkodni, ha az érintett településeket már elöntötte a víz" – mondta a környezetvédelmi miniszter. A szaktárca vezetője cáfolta azt a vádat is, hogy egy hajót szeretnének felúsztatni; véleménye szerint ugyanis ennyi vízen egyedül a karbantartó hajó tud lefelé menni. És végül Persányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy ingatlanspekulációra nem nagyon van mód, hiszen a balatoni üzemeltetési rendet mindenkinek be kell tartania, ráadásul a legutóbbi csapoláskor, 2000-ben, még a Fidesz volt hatalmon.