Hajózás a Sió-csatornán
A Sió-csatornán a hajózás alapvetően a Hajózási Szabályzat és a víziút üzembentartójának rendekezései szerint történhet. Besorolását tekintve a Sió-csatorna negyed rendű víziút. Nagyhajók csak a balatoni vízeresztés idején meghirdetett hajózási program szerint közlekedhetnek. A csatornán egyidőben csak egyirányú forgalom engedélyezett, ha végigértek az adott irányba a hajók, utána indulhat az ellenkező irány. Átlagosan Siófoktól a Duna felé (völgymenetben) 8-12 óra a menetidő, hegymenetben pedig 15-20 óra. Hosszabb (30 m feletti) hajóknál saját gépi hajtás esetén is szükséges elé vontató, mivel a kanyarulatokban csak így lehet biztonságosan manőverezni. A völgymeneti hajókaravánoknál az utolsó hajó végén csúszóláncot szoktak alkalmazni, amely egy sodronyra kötött mederfenéken vonszolt lánc, a hajókaraván végének mederközépen tartását szolgálja, nem engedi kilengeni a hajót. A hajózás során szokták változtatni a vízeresztés mértékét is, a Balatonhoz közeli szakaszokban a nagyobb vízeresztés mélyebb hajózó vizet eredményez, a Dunához közeli szakaszokon lévő alacsony hidak miatt pedig mérsékeltebb vízeresztés szükséges. A Sió-csatorna vízfolyási sebessége hajózási vízszintnél átlagosan 1-4 km/h (felső szakaszon gyorsabb, a Dunához közel lassabb), de a mederbe benyúló műtárgyak (hídpillérek, zsilipek) szűkületeinél néhány helyen erősen felgyorsul a folyás, megnehezítve a hajózást.
Fordítóhelyek:
- Tolnanémedi, Kapos-torlat (79,5 cskm): a Kapos-folyó betorkolló ágát lehet használni, horgonyok, kötelek és összehangolt munka szükséges a fordításhoz
- Sióagárd, Sárvíz-torkolat (23 cskm): a Sárvíz betorkolló ágában 200m után van egy kb. 100 m átmérőjű öböl, ahova be lehet hajózni és a fordítást elvégezni
